Kezdőlap / III. Fejezet / Munkanélküli juttatások

13 elv

Munkanélküli juttatások

A Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) általában csökkenti a munkanélküli-ellátási rendszerek megfelelőségét és lefedettségét az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, de a munkavállalók védelmének kárára. A munkanélküli ellátások ennek ellenére csökkentek (a pótlási arány vagy az ellátások időtartama, a kedvezményezettnek az ALMP-ben való részvételhez nem kapcsolódó kötelezettségei stb.). Néhány országban továbbra is érvényes az a cél, hogy nagyobb mértékben igazodjon az aktív munkaerő-piaci politikához. A nemzeti modellektől függ, és az EU nem harmonizálja az aktiválási intézkedések teljesítményét. Ennek következményei a nemzeti számlákban és a szegénységi rátákban láthatók az EU szemeszterén belüli benchmarking folyamat részeként.

A munkavállalók szabad mozgásával és a munkaerő-piaci átmenet során a jogok hordozhatóságával kapcsolatos uniós kezdeményezés konvergenciát válthat ki a munkavállalók megfelelő munkanélküli-ellátásokhoz való jogainak és / vagy aktiválási intézkedéseknek a munkanélküliségről a foglalkoztatásra, illetve az ideiglenesről a normál munkaszerződésre való áttérés érdekében. .

Az Európai Bizottság kidolgozza a következő javaslatot: európai munkanélküli-ellátási viszontbiztosítási rendszer. Valószínűleg úgy fogják felfogni, mint a fiskális stabilitás eszköze, nem pedig a munkaerő-piaci eszköz, azzal a nem kívánt következménnyel, hogy a fenntarthatóság relevánsabb lesz, mint a teljesítmény megfelelősége. A viszontbiztosítási rendszer nem avatkozhat be a nemzeti rendszerek szabályaiba és gyakorlatába, és nem szolgálhat új eszközként a tagállamok fegyelmezésére és / vagy a munkanélküliségi biztosítás nemzeti rendszereinek összehangolására. Egy európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer hozzájárulhat a támogatás alapvető szintjének biztosításához a munkanélküliségi ciklusok alatt. Az EURS létrehozásának gondolata már a Covid-19 kitörése előtt megvitatásra került, ám a világjárvány gazdasági és társadalmi következményei még inkább szükségessé teszik egy ilyen eszköz megvitatását. Világossá kell tenni, hogy a SURE nem helyettesíti az állandóbb rendszer megvitatásának szükségességét.

Az európai szemeszteren belüli benchmarking tekintetében nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni fiatal munkavállalók amelyeket a karrierjük kezdetén a bizonytalanság különösen érint, és akiket a jelenlegi nemzeti munkanélküli-ellátási rendszer keretében néha még jobban büntetnek, vagy akár figyelmen kívül hagynak. Ugyanez vonatkozhat az 52 és 67 év közötti munkavállalókra is. A büntetések kérdése relevánsnak tűnik az Európa-szerte elterjedő strukturális reformok fényében is, amelyek célja az álláskeresők munkanélküli ellátási rendszerekhez való hozzáférésének csökkentése vagy a bizonytalanság megteremtése az álláskeresők körében a megszorítások prizmája révén. . Ezenkívül az egyes tagállamokban növekvő tendenciával az álláskeresőket „láthatatlanná” kell tenni a rövid távú politikai előnyök kiszolgálása érdekében - kezdve a fiatal NEET-fiatalokkal..

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. Vizsgálja meg annak a jogi eszköznek a hozzáadott értékét, amely a munkavállalók szabad mozgása keretében jogot teremtene a munkanélküli ellátásokhoz és a munkanélküli munkavállalók rendelkezésére álló munkacsoportokhoz való jogosultságokhoz való hozzáféréshez és hordozhatóságához.
  2. Európai munkanélküli viszontbiztosítási rendszer létrehozása.
  3. Hivatkozás az EUMSZ X. címére, a munkanélküli ellátásokra vonatkozó, kötelező erejű minimumszabályok meghatározása a lefedettség, a megfelelőség, a képzéshez való jog és a jogosultságok időtartama tekintetében.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. A mutatók benchmarking rendszerei: hosszú távú munkanélküliség és kormányzati kiadások az ALMP számára.
  2. Az európai foglalkoztatási stratégiát és az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatát tovább kell fejleszteni.
  3. Mutatók és referenciaértékek kidolgozása, amelyek a munkanélküli ellátási rendszerek teljesítményének felfelé irányuló konvergenciáját ösztönzik, a minimumszabályok megállapításának támogatása és a nemzeti rendszerek megőrzése érdekében.