varázsold gyönyörűvé / II. Fejezet Társadalmi párbeszéd és a munkavállalók bevonása

8 elv

Társadalmi párbeszéd és a munkavállalók bevonása

A szociális párbeszéd a tisztességes munka és a méltányos bérek előfeltétele, és ez a szociális jogok európai pillérének egyik alapelve. A pillér cselekvési tervének végrehajtásával összefüggésben az ETUC hangsúlyozza, hogy a hatékony társadalmi párbeszéd megköveteli, hogy a szociális partnerek elegendő erőforrással és szakértelemmel rendelkezzenek a megállapodások tárgyalásához és végrehajtásához. A kapacitásépítés támogatása kulcsfontosságú, és a példátlan COVID-19 válságból való kilábaláshoz erős szociális partneri szervezetekre lesz szükség. Ezenkívül meg kell őrizni a szociális párbeszéd előjogait az ipar mindkét oldalán, ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak a szociális partnerekkel folytatott konzultációkat kell prioritásként kezelnie a nyilvános konzultációkkal szemben, és garantálnia kell, hogy a szakszervezetek bekerüljenek a munkaerő képviselőibe. Hasonlóképpen, a civil társadalmi párbeszédet nem szabad összekeverni a szociális párbeszéddel, elő kell mozdítani a civil társadalmi párbeszédet, de nem úgy, hogy az aláássa a szakszervezeteket vagy a kétoldalú társadalmi párbeszédet. A szociális párbeszéd központi szerepet játszik a szociális jogok megerősítésében, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításában. Az európai szociális partnereknek szerepet kell játszaniuk a szociális jogok európai pillérének megvalósításában és végrehajtásában, autonómiájukkal és előjogaikkal összhangban. Ezenkívül elengedhetetlen, hogy a cselekvési terv támogassa az európai szociális párbeszédet és annak eredményeit. Az európai szociális partnerek hozzájárulhatnak a minimális jogok megállapításához és az egységes piac társadalmi dimenziójának megerősítéséhez uniós szintű álláspontok, közös elemzések és - szükség esetén - autonóm megállapodások aláírásával, amelyek célja az innovatív uniós eszközök és jogszabályok létrehozásának és működésének meghatározása is. A társadalmi párbeszéd szerepét a politika és a jogalkotás fejlesztésének korai, átmeneti és végrehajtási szakaszaiban kiszámítható és garantált folyamattá kell fejleszteni, és garanciára van szükségünk a szakszervezet mint a munkavállalókat képviselő szociális partner előjogainak.

Az ETUC szakszervezeti részvételi indexe az EU szemeszterében azt mutatja, hogy a szociális partnerek jogának megalapozására irányuló erőfeszítések az EU szemeszterében nem hoznak eredményt. Különösen az európai szemeszter nemzeti dimenzióját érinti. Egy európai szabály (esetleg egy új irányelv vagy az 1466/1997 / EK rendelet módosításai révén) előírhatja a nemzeti kormányok számára azt a kötelezettséget, hogy a szemeszter mérföldkövénél konzultáljanak a szociális partnerekkel, néhány minőségi kritériummal együtt, például megfelelő időzítéssel, megfelelő szintű párbeszéddel, az információkhoz való érdemi hozzáférés, valamint a szociális partnerek anyagi és immateriális képességeinek biztosítása.

Az alkalmazottak bevonása a vállalati döntéshozatali folyamatokba az egységes piacon belüli vállalati mobilitás miatt veszélyeztetett. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a vállalati döntéseket gyakran az alkalmazottak bevonásának elkerülése érdekében hozzák meg. Például az EU irányelveket átültető nemzeti jogszabályok hibái és különösen az átdolgozott EWC irányelv akadályozzák a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogot. A nemzeti törvényekben előírt szankciók ritkán arányosak, hatékonyak és visszatartó erejűek. A tájékoztatási és konzultációs jogok nem teszik lehetővé a munkavállalók bevonását és védelmét. Az uniós jogszabályoknak felfelé irányuló konvergenciát kell kiváltaniuk Európában.

A 8. Elv szerint ügyet kell tenni a a munkavállalók joga (a munkaszerződésük jellegétől függetlenül) kollektív tárgyalásokra. A kollektív tárgyalásokhoz való jog alapvető jog, amelyet az EU el is ismer. A társadalmi előnyökről szóló kollektív megállapodások a méltányosság, az egyenlő versenyfeltételek és a társadalmi fejlődés szempontjából olyan megállapodások, amelyek a nem szabványos munkavállalókra és a platformvállalatok munkavállalóira vonatkoznak (ideértve az önálló vállalkozókat is), úgy kell tekinteni, hogy teljesen kívül esik az EUMSZ 101. cikk és a nemzeti versenyszabályok hatályán. Az uniós versenyjogot és a nemzeti versenyszabályokat az alapvető jogok fényében kell értelmezni, elismerve a munkavállalók, az atipikusok és a platformos munkavállalók (ideértve az önálló vállalkozókat is) kollektív tárgyalásokhoz való jogát.

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. Megerősített keret a szociális partnerek részvételéhez az EU szemeszterében / helyreállítási terveiben, esetleg jogalkotási kezdeményezés útján.
  2. Az EÜT-irányelv felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát a vonatkozó döntések meghozatala előtt teljes mértékben tiszteletben tartsák
  3. Jogalkotási kezdeményezés a tájékoztatásról, a konzultációról és a részvételről, ideértve a munkavállalók igazgatósági szintű képviseletére vonatkozó, kötelező erejű minimumszabályokat is
  4. Az ILO munkavállalói képviselőinek 1971. Évi egyezményének megerősítése (135
  5. Az átvilágításról szóló európai irányelv, amely az emberi jogok tiszteletben tartására, előmozdítására és érvényesítésére, valamint a felelős üzleti magatartásra összpontosít.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. Fektessen be a szociális párbeszédbe az ágazatok közötti és az ágazati szociális párbeszéd javítása érdekében európai szinten, a szociális partnerek képességeinek fejlesztése érdekében, hogy tárgyaljanak és kapcsolatba léphessenek tagjaikkal, többek között digitális környezetben.
  2. Nyújtson be egyértelmű, átlátható és garantált szabályokat, a szociális partnerek teljes bevonásával, amelyekre támaszkodhat, amikor a Bizottság intézkedéseket fog hozni a szociális partneri megállapodások elfogadására kötelező formában történő elfogadása érdekében.
  3. Tartsa tiszteletben a szakszervezetek, mint a munkavállalókat képviselő szociális partner előjogait
  4. Támogatja a szociális partnereket az autonóm keretmegállapodások végrehajtásában a megállapodásokhoz kapcsolódó külön finanszírozás révén
  5. Célzott pénzügyi támogatást nyújt a szociális partnereknek a COVID-19 válság kezeléséhez, hogy teljes mértékben el tudják látni szerepüket a helyreállításban.
  6. Meg kell erősíteni a munkavállalók kollektív tárgyalásokhoz való jogát azáltal, hogy megszüntetjük a szakszervezetek letörésének gyakorlatait, és olyan közbeszerzési eljárások révén, amelyek csak kollektív szerződést alkalmazó vállalatoknak ítélnek oda szerződéseket.
  7. Növelje az erőforrásokat a többéves pénzügyi keretben a munkavállalókat képviselő testületek képzésére. Növelje az erőforrásokat az EBB-k és más transznacionális szervek létrehozását és megfelelő működését támogató kezdeményezésekhez a munkavállalók tájékoztatása és konzultációja céljából.