14 elv
A minimális jövedelem
Az EU csak javulást mutat az abszolút szegénység (anyagi nélkülözés) elleni küzdelemben). Erőfeszítéseket azonban nem hajtanak végre az emberek elkerülése a szegénységtől vagy a társadalmi kirekesztettségtől: a dolgozói szegénység növekszik. A minimáljövedelem-rendszerek többsége az EU-ban messze nem biztosítja az ellátások megfelelő lefedettségét, időtartamát és megfelelőségét. Ez növekvő társadalmi megosztottságot, munkaerő-piaci és gazdasági zavarokat eredményez.
Az ETUC úgy véli Az európai polgároknak jogot kell biztosítani arra, hogy minden életkorban garantáltan minimális jövedelmet kapjanak. Ez a szociális védelmi eszközök és a munkanélküliek képzésébe történő állami beruházások és az állami foglalkoztatási szolgálatok, valamint az EU minden egyes szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személy számára nyújtott aktiválási politikák kombinációjával érhető el. A minimális jövedelemre vonatkozó uniós előírások nem tekinthetők a munka visszatartó erejének.
A minimáljövedelem-rendszereknek elegendő jövedelmet kell garantálniuk az emberek és eltartottaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, és rendkívül befogadónak és hozzáférhetőnek kell lenniük; a munkaképesek számára szolgáltatásokkal kell kombinálni, és be kell ágyazni őket az aktív befogadásra irányuló szélesebb körű uniós és nemzeti politikai válaszokba. A minimumjövedelem-rendszerekről szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi következtetések felhatalmazzák az EK-t a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó uniós keret megerősítésére. Az e területre vonatkozó jogalkotási javaslatnak biztosítania kell a nemzeti rendszerek egyenértékű teljesítményét a jellemzőik megváltoztatása nélkül, feltéve, hogy a rendszer biztosítja az európai normákhoz igazodó eredményeket. Az ESZSZ egy olyan kötelező erejű kezdeményezést követel, mint egy európai keretirányelv közös elveket, fogalommeghatározásokat és minimumszabályokat határoz meg e jog EU-szerte történő biztosítására. Számos országban a szakszervezetek kulcsfontosságú szereplők a szociális biztonsági szervek irányításában, gyakran közös testületekkel, valamint a társadalmi befogadás és a kiszolgáltatott kategóriák védelmének kollektív eszközökkel. Ez egy olyan eszköz, amelyet minden uniós kezdeményezésnek ki kell építenie, hangsúlyoznia kell, és nem fenyegetheti a nem kívánt harmonizációs jogi keretek.
Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja
- A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez szükséges minimális jövedelemről szóló európai keretirányelv jellemzőinek meghatározása.
- A minimális jövedelem funkcióinak meghatározására és megtervezésére szolgáló eszköz, ideértve az árukosarat is, mint paramétert az életjövedelem szintjének meghatározásához.
Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések
- Kapcsolatok kialakítása az 1. SDG-vel és a szegénység elleni cselekvési tervvel a 11. elv szerint.
- A szociális párbeszéd keretrendszerének kidolgozása a szociális partnerek és a kormányok számára a minimáljövedelem-rendszerek lefedettségének, megfelelőségének és hatékonyságának értékeléséhez a szociális ellátásokkal és az aktiválási politikákkal együtt.