2 elv

A foglalkoztatási különbségek nem csökkennek, és a tagállamok között továbbra is nagy különbségek vannak. A foglalkoztatási különbségek összesített javulásával párosul a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék növekvő eltérése. Az Eurostat és az SDG monitorozása megmutatja azokat a hátrányokat, amelyeket a nők tapasztalnak, amikor viselik a háztartáson belüli gondozás terheit. Míg a nők jobb eredményeket érnek el az oktatásban, szakmai karrierjük kevésbé sikeres, mint a férfiaké. A nők a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban dominálnak, mint például az oktatás, az ellátás, a szolgáltatások és a kiskereskedelem, mindazonáltal munkájukat kevésbé becsülik meg, mint a férfiak, mind ugyanazon az ágazaton belül, mind az ágazatok között. A populista erők veszélyeztetik azt a fejlődést, amelyet az európai társadalom az elmúlt évtizedekben elért. Ez veszélyeztetheti a nők munkaerő-piaci részvételét (az EU-ban már így is meglehetősen egyenlőtlen), és megterhelheti az EU potenciális növekedését.

Az EU célja: teljes nemek közötti egyenlőség, az egyenlő és az egyenlő értékű munka díjazásában való teljes egyenlőség, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő megosztás a szakmai és a családi feladatok terén.

Ennek hátterében az ETUC a jogalkotási kezdeményezés a nemek közötti bérszakadék leküzdésére, amely megoldaná a jelenlegi uniós vívmányok hiányosságait. Az ETUC jogilag kötelező érvényű fizetési átláthatósági intézkedéseket követel meg, amelyek a jogalkotás konvergenciáját eredményezik a tagállamok között annak érdekében  jobban kezelni a nemek közötti bérszakadékot.

Az ESZSZ egy olyan jelentős irányelvet is követel, amely garantálja a különböző hátterű nők képviseletét az ügyvezető és a nem ügyvezető társaságok igazgatóságaiban, kötelező erejű 40% -os kvótában.

Célszerű kiadni a Útmutató a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelv végrehajtásához. Egy ilyen útmutatónak ösztönöznie kell az EU irányelv átültetését szakmaközi megállapodások útján, oly módon, hogy ez csökkentse az irányelv elfogadása és későbbi alkalmazása közötti időt.

A 2030-ig tartó menetrend - és a szegénységre, a nemek közötti egyenlőségre és a tisztességes munkára vonatkozó fenntartható fejlesztési célok alapján - az európai szemeszternek figyelemmel kell kísérnie és támogassa a munka és a magánélet közötti beruházásokat, töltse ki a nemek közötti különbségeket a családi gondozás miatt elvesztett munkanapok számát illetően, és összpontosítson a nemek közötti nyugdíjjövedelem közötti különbségek csökkentésére. Az euróövezeti ajánlásoknak és az országspecifikus útmutatásoknak meg kell teremteniük az optimális feltételeket megfizethető és jó minőségű gyermekgondozási létesítményekbe történő állami beruházásokhoz.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

1. Célozza és orvosolja a nyugdíjjövedelem egyensúlyhiányát.
2. Az 5. és 8. SDG-vel kapcsolatban új referenciaértékek létrehozása a munka és a magánélet egyensúlyához. A nők előléptetése a vállalkozások magas vezető beosztásába.
3. A féléven belül, a nemek közötti egyenlőség indexének felhasználásával. A CSR megvalósításának értékelése nemek közötti egyenlőség szempontjából.
4. A nemi szegregáció korlátozása a munkaerőpiacon azáltal, hogy kicserélik a kommunikációs stratégiák tapasztalatait az oktatási és képzési nemi sztereotípiák leküzdésére.