III. FEJEZET (24–29)

SZOCIÁLIS VÉDELEM ÉS BEVONÁS

  • Biztosítása teljes szociális védelem, valamint a megfizethető és minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. A következő uniós jogalkotási ciklusban a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlásra építve a nem szabványos munkaerő szociális védelmi rendszerek általi lefedettségének javítása érdekében. Intézkedések megtétele a 2019. évi ajánlás nyomon követésének fokozása érdekében, beleértve a nemzeti társadalombiztosítási intézmények európai hálózatát.
  • Erős szociális védelmi rendszerek megerősítése, univerzális, hatékony és megfelelő, képes tisztességes életszínvonalat biztosítani azoknak az embereknek, akik olyan társadalmi kockázatokkal szembesülnek, mint az időskor, a betegség, a munkanélküliség stb., mint az európai szociális piacgazdaság és az európai szociális jóléti állam kulcsfontosságú eleme.
  • Az EU szociális védelem és a jóléti államok jövőjéről szóló magas szintű munkacsoport jelentésében megfogalmazott ajánlások jóváhagyása az EPSR végrehajtására vonatkozó cselekvési tervben vállalt kötelezettségeknek megfelelően: a vita ösztönzése a szakpolitikai felülvizsgálatról, összhangban a jelentés ajánlásaival. a tagállamokat, azonosítva azokat a területeket, ahol nemzeti szinten lehetséges konkrét fellépésekre van szükség; az EU szerepének erősítése a felfelé irányuló konvergenciában a megcélzott területeken, a jelentés javasolja.
  • Rendkívül hatékony, megbízható és ellenőrzött szociális védelmi rendszerek kialakítása, amelyek garantálják a munkavállalók EPSR szerinti jogait egy adott tagállamon belül, valamint határokon átnyúló dimenzióban; a társadalombiztosítási rendszerek digitalizálásának fokozása a társadalombiztosítási műveletek belső és határokon átnyúló átláthatóságának, biztonságának, nyomon követésének és jogszerűségének javítása érdekében.
  • Tovább építve a 2019. évi tanácsi ajánlásra Hozzáférés a szociális védelemhez a következő uniós jogalkotási ciklusban: fel kell szólítani a tagállamokat, hogy folytassanak jelentős reformokat a munkavállalók és az önálló vállalkozók formális és hatékony lefedettségének biztosítása érdekében megfelelő és átlátható szociális védelmi rendszerek révén; a nem szabványos munkaerő szociális védelme hozzáférésének, hatékonyságának és megfelelőségének javítása a rendszerek hiányosságainak pótlásával; az önálló vállalkozók formális lefedettségének meglévő hiányosságainak orvoslása az önkéntes megközelítés kötelezővé válásának előmozdításával, amely kezelné a munkaerőpiacok működését szolgáló rendszerekhez való hozzáférés hiányának szélesebb körű következményeit, valamint a jóléti rendszerek stabilizációs képességét és azok finanszírozása.
  • A minimális jövedelemre vonatkozó ajánlásra építve: hatékonyságának és társadalmi hatásának értékelése a tagállamokon belül; irányelv bevezetése a minimáljövedelem-rendszerekre vonatkozó közös uniós normák meghatározására, valamint megfelelőségük, hatékonyságuk, felhasználási arányuk és lefedettségük növelésére, konkrét, megbirkózni a szegénység elleni stratégia, elérése érdekében a Porto főcímcélja on Szegénység csökkentése.
  • A megfizethető magas színvonalú tartós ápolásra vonatkozó ajánlás végrehajtásának hatékonyságának és felfelé irányuló konvergenciájának fokozása.
  • Intézkedések megtétele az ajánlások nyomon követésének fokozása érdekében, beleértve a nemzeti társadalombiztosítási intézmények európai hálózatát; az ajánlás hatékony végrehajtását igazoló minőségi és mennyiségi mutatók továbbfejlesztése, mind a monitoring kerettel összefüggésben, mind pedig új kezdeményezések előterjesztésével;
  • A szakszervezetek szerepének erősítése az ajánlások és a szociális védelem terén megvalósuló szakpolitikai fejlemények nyomon követésében: hároméves kiemelt jelentés tervezése, amely a tagállamok szociális védelmi intézményeinek és szociális partnereinek hozzájárulásán alapul, és amelyet a Szociális Védelmi Bizottság írt és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék a szociális védelmi rendszerek tendenciáit EU-szerte, ideértve a jólét jövőjéről szóló magas szintű csoport jelentésében foglalt ajánlások végrehajtásában elért előrehaladást;
  • A magas színvonalú közszolgáltatásokhoz való egyetemes jogokon alapuló hozzáférés biztosítása, beleértve a gyermekgondozást és a közlekedést. Intézkedések megtétele a megfelelő, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz való jog maradéktalan tiszteletben tartása érdekében. A minőségi szolgáltatások garantálása és a munkavállalók joga a minőségi szolgáltatások nyújtásához.
  • A jogokon alapuló megközelítés és az egyetemes, szolidaritáson alapuló és a nemi szempontokat figyelembe vevő szociális védelmi rendszerekbe történő állami befektetés előmozdítása nemzetközi, európai és nemzeti szinten. A felfelé irányuló konvergencia célok megvalósítása és a finanszírozás elosztása a gyermek-, egészségügyi, idősgondozási, tartós, fogyatékos- és függőségi ellátásban az egyetemes lefedettség és a magas színvonalú ellátás garantálása érdekében.
  • A pozitív tapasztalatokra építve BIZTOS, bemutatunk egy kezdeményezés egy olyan uniós eszköz kidolgozására, amely a munkahelymegtartási rendszerekre összpontosít, közös megközelítéssel aktív munkaerő-piaci politikákvalamint állandó uniós stabilizátorok/viszontbiztosítások kialakítása a kormány foglalkoztatási és szociális védelemre fordított kiadásai tekintetében. A SURE hatókörét ki kell bővíteni segítse a munkavállalókat és a vállalatokat az igazságos átmeneti intézkedések elfogadásában, és az ilyen intézkedés hatályát kiterjesztették a nem szabványos, önálló vállalkozók, bizonytalan helyzetű munkavállalók valamennyi kategóriájára.
  • A nemek közötti nyugdíjszakadék csökkentésére irányuló célkitűzés határozott rögzítése a 2025 utáni nemek közötti egyenlőségi stratégiában.
  • A minimális jövedelemre vonatkozó ajánlásra építve bevezetve a irányelv a minimáljövedelem-rendszerekre vonatkozó közös uniós normák meghatározásáról, hogy megbirkózzon a szegénység elleni stratégiával, tekintettel a szegénység csökkentésére vonatkozó portói főcél elérésére.