II. FEJEZET (24–29)

VÁSÁRLÓI MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

 

  • A bizonytalan munkavégzés leküzdését prioritásként kell elismerni. A bizonytalan munkavégzés megszüntetése a határozatlan idejű szerződések és a teljes munkaidős munkavégzés törvényes jogainak garantálásával. Az igény szerinti és nulla órás típusú szerződések, valamint a bizonytalan munkavégzés egyéb megállapodásainak és formáinak betiltása, a határozatlan idejű szerződések szabványossá tétele, különös tekintettel az új munkaformákban és a digitális gazdaságban/platformokon foglalkoztatott munkavállalókra. A minőségi szakmai gyakorlatokról szóló ambiciózus irányelv megtárgyalása a fiatalok társadalmi kirekesztésének csökkentése érdekében. Minőségi munkahelyek biztosítása és a munkakörülmények javítása kulcsfontosságú a munkaerőhiány kezelésében. A munka minőségének és tisztességes munkakörülményeinek biztosításának legjobb módja az, ha a kollektív tárgyalások előmozdítása és erősítése, különösen ágazati és ágazatközi szinten. A kollektív tárgyalások lefedettségének növelését minden tagállamban prioritásként kell kezelni, és határozott fellépést kell ösztönöznie, többek között a megfelelő minimálbérről szóló, 80%-os lefedettséget célzó irányelv, valamint a nemek közötti fizetés átláthatóságáról szóló irányelv ambiciózus átültetése révén.

  • A szakszervezeti és a munkavállalói jogok védelme és megerősítése, ideértve a szervezkedés egyetemes jogát, a szakszervezetek munkahelyekhez való hozzáférését, a kollektív alkuhoz való jogot és a sztrájkjogot. Meg kell akadályozni a szakszervezetek elleni támadásokat: A szakszervezetek lerombolását bűncselekményként kell büntetni! Ez szükséges a demokrácia védelméhez és megerősítéséhez Európában.
  • Hatékony uniós fellépés a munkahelyek és a jövedelmek, köztük a nyugdíjak védelme érdekében, határozott intézkedésekkel a megélhetési költségek válságának szociális dimenziójának kezelése érdekében. Kulcsfontosságú a béremelés előmozdítása, valamint a jövedelmek és a munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának támogatása.
    Bemutatjuk a európai keret a bérek felfelé irányuló konvergenciájának előmozdítására és gondoskodni kell arról, hogy a multinacionális vállalatok elismerjék a szakszervezeteket, és nemzeti szinten kollektív szerződéseket tárgyaljanak velük minden olyan országban, ahol működnek, és meghatározzák az azonos értékű munkáért egyenlő bérezés felé vezető utat a különböző országokban a munkavállalóknak fizetett bérek tekintetében.
  • Az éghajlati célok elérése a csak átmenet. Irányelv bevezetése az igazságos átmenetről a munka világában a változások előrejelzése és kezelése révén, a szakszervezeti részvétel és a kollektív tárgyalás elvein alapuló.
  • A munkaidő rugalmasságának növelése és a munkaidő csökkentése a munkavállalók kezében, miközben fenntartja a teljes fizetést és a kompenzációs toborzást, ideértve a nemek közötti egyenlőséget átalakító megközelítést biztosító munkamegállapodásokat, valamint a nem önként vállalt részmunkaidőben dolgozók számára, hogy növeljék szerződéses munkaidejüket.
  • Olyan riasztási mechanizmus bevezetése, amely lehetőséget biztosít a szociális partnerek számára, hogy jelentést tegyenek, ha a tagállamok nem teljesítették a szociális párbeszédre vonatkozó kötelezettségvállalásaikat. Egy ilyen riasztási mechanizmust: (i) az EU-szintű, ágazatközi szociális partnerekkel egyetértésben kell kidolgozni, (ii) biztosítani kell, hogy az EU szintű, ágazatközi szociális partnerek egyénileg vagy közösen riasztási jelentést készíthessenek saját nevükben vagy a nemzeti szociális partner nevében, (iv) meghatározza a riasztási jelentés készítésének szerkezetét az olyan helyzetekre vonatkozóan, amikor a szociális partnerek nemzeti szinten nem vonják be megfelelően a szociális partnereket a világosan meghatározott szociálpolitikai struktúrákkal kapcsolatban; (v) meghatározzák a Bizottság által végrehajtandó intézkedéseket. várhatóan nyomon követi, (vi) meghatározza a Bizottság által a megtett intézkedésekről és a biztosított változtatásokról készítendő jelentés típusát, (vi) rendszeres találkozók lehetővé tétele az EU ágazatközi szociális partnerei között. hogy megbeszéljük az előrehaladást.
  • Követelmény bevezetése a szociális párbeszéd hatásvizsgálatára – mint a szociális párbeszéd tiszteletben tartásának és előmozdításának alapvető eszközére. Az uniós jogalkotóknak elő kell írniuk, hogy javaslataikkal hogyan mozdították elő a szociális párbeszédet – területtől függetlenül (hasonlóan a kkv-teszthez). A Szabályozói Ellenőrzési Testületnek biztosítania kell annak alkalmazását, és a hatásvizsgálatok részeként jelentést kell készítenie róla, meghatározva, hogy a kezdeményezés miként biztosítja a szociális partnerek bevonását, valamint a szociális párbeszéd aktív előmozdítását és a szakszervezetek előjogainak tiszteletben tartását. A meglévő rendeletek és irányelvek utólagos értékelését is el kell végezni minden olyan korlátozás vagy gyakorlat azonosítása és orvoslása érdekében, amelyek minden szinten aláássák a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat.
  • Az ESZSZ ezt hangsúlyozza Az európai szociális párbeszéd a Bizottság teljes és közvetlen házon belüli támogatására van szükség, mind politikailag, mind pénzügyileg, mind adminisztratívan, mind az ágazatközi, mind az ágazati szociális párbeszéd érdekében. A Bizottság több szociális partner-megállapodásra való felhívása egyértelmű politikai elkötelezettséget, megfelelő forrásokat és támogatást igényel a Bizottságtól az ágazati és ágazatközi szociális párbeszédhez.
  • A mesterséges intelligencia hatékony szabályozásának biztosítása a munkahelyen az „ember irányít” elvének uniós jogszabályokba való rögzítésével. Ez magában foglalja többek között a munkavállalók és a szakszervezeti jogok teljes körű tiszteletben tartását, valamint a szakszervezetek és a kollektív tárgyalások teljes körű bevonását az MI-rendszer életciklusának minden lépésébe (tervezés, megvalósítás, átértékelés stb.), a szakszervezetek és a munkavállalói képviselők tájékoztatásának, konzultációjának és részvételének megerősítése ezen alkalmazások munkahelyi megvalósításában.
  • Elkötelezettségvállalás amellett, hogy a munkahelyen és a munka miatti halálozások száma nulla legyen. Az EU munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályainak és egyéb európai kezdeményezéseinek javítása és kiterjesztése e cél elérése érdekében. A pszichoszociális kockázatok, valamint a munkahelyi online zaklatás és szégyenkezés megelőzése egy európai irányelv révén. Emellett alapvető fontosságú a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó európai jogszabályi keret kiigazítása, hogy megóvják a munkavállalókat az éghajlatváltozással összefüggő újonnan felmerülő kockázatoktól, valamint a megfelelő alkalmazkodási és enyhítési stratégiákat. Olyan uniós jogszabály bevezetése, amely meghatározza a munkahelyi, kültéri és beltéri hőmérsékleti határértékeket.
  • Kezdeményezések kidolgozása a biztosítsa a munkavállalók és a szakszervezeti jogok teljes körű érvényesítését, valamint a munkaügyi és szociális jogi ellenőrző szolgálatok és panasztételi mechanizmusok megerősítését.
  • Az alvállalkozásra vonatkozó általános uniós jogi keret bevezetése az alvállalkozási lánc hosszának korlátozása és az egyetemleges felelősség biztosítása érdekében, ezáltal felhatalmazza a munkavállalókat arra, hogy érvényesítsék jogaikat, jogorvoslatot kérjenek, és felelősségre vonják az üzletet. A határokon átnyúló mesterséges megállapodások, például a visszaélésszerű alvállalkozások és a postafiókcégek kezelése.
  • A munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok végrehajtásának javítása egy hatékonyabb Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) által. Háromoldalú szellemben az ELA-nak meg kell erősítenie a szociális partnerek stratégiai bevonását minden szinten, biztosítva, hogy a szociális európai, ágazati és nemzeti szociális partnerek strukturáltan, szisztematikusan és időben részt vegyenek a Hatóság feladatainak és tevékenységeinek kidolgozásában és végrehajtásában.
  • Nemzeti információs szolgálatok létrehozása vállalatok és mobil munkavállalók számára az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos kérdésekkel. Állandó finanszírozást kell biztosítani az uniós költségvetésből felhatalmazza a szakszervezeti tanácsadó struktúrákat nemzeti és regionális szinten, hogy támogassák a mobil és migráns munkavállalókat a helyszínen, amely hatékonyan lehetővé teszi a szakszervezetek számára az uniós szabályok szerint rájuk ruházott feladatok elvégzését, segítve a munkavállalókat az uniós mobilitási és munkaerő-migrációs szabályok szerinti jogaik gyakorlásában és érvényesítésében.
  • Az állásgarancia eszközöket illetően a közvetlen munkahelyteremtésre irányuló helyi kezdeményezéseket támogató európai program a tartósan munkanélküliek számára biztosítana foglalkoztatási lehetőséget a nyílt munkaerőpiacon nem találó álláskeresők állami programja révén. A Munka garancia a következő fő elvekre kell építeni: i) az egyéni kompetenciákhoz és karrierlehetőségekhez igazodó munkalehetőségek felkínálása; ii. a munkanélküliek önkéntes bevonása, feltétel nélkül az állásajánlatok elutasítása esetén (például a munkanélküli-ellátáshoz való hozzáférés megakadályozása), és nincs kihatása azokra a résztvevőkre, akik úgy döntenek, hogy elhagyják a munkát vagy a programot; iii. minőségi állásajánlatok, határozatlan idejű szerződéssel, valamint a vonatkozó kollektív szerződéssel és a nemzeti munkaügyi normákkal összhangban álló bérekkel és jogokkal, valamint továbbképzési és átképzési lehetőségekkel; iv. és területi megközelítés: alulról felfelé építkező stratégia, amely a szociális párbeszédhez és a régió más szereplőinek részvételéhez kötődik annak biztosítására, hogy a program megfeleljen a terület kielégítetlen szükségleteinek.
  • Erős fejlesztése EÜT irányelv az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés biztosítása és az EÜT-k jogainak érvényesítése. Jogalkotási kezdeményezés bevezetése a munkavállalók tájékoztatására, konzultációjára és részvételére vonatkozó uniós keretrendszerben, beleértve a munkavállalók transznacionális szerkezetátalakítási folyamatokban való részvételére vonatkozó, jogilag kötelező minimumszabályokat.
  • A teljes és megfelelő átültetés hiányának kezelése A munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelv több tagállamban, amire a Bizottság már rámutatott.
  • Az ETUC felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő egy irányelvet a távmunkáról és a kilépés jogáról, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítson a távmunkát végzők számára, valamint minden munkavállaló számára jobb egyensúlyt biztosítson a munka és a magánélet között. Ennek a következőket kell tennie: i) Biztosítania kell a meglévő leválasztási jogot; ii) egyenlő bérezés és bánásmód biztosítása a távmunkások számára; iii) a magánélet védelme és az invazív megfigyelés megelőzése; iv) Gondoskodjon arról, hogy a távmunka melletti döntés a munkavállaló kezében legyen, és ne a munkahelyek cseréjéről szóljon; v) A szakszervezeti részvétel garantálása kollektív tárgyalásokon keresztül a távmunka tervezésében és megvalósításában.
  • Biztosítja az erős befektetések az ellátásba valamint az inkluzív és nonprofit gondozási szolgáltatások magas színvonalú nyilvános infrastruktúrájának megteremtése, amely mindenki számára elérhető és elérhető, és magas színvonalú munkahelyeket biztosít az állami gondozásban. A magas színvonalú közszolgáltatások alapvető jogok, és támogatniuk kell a demográfiai, demokratikus és társadalmi-gazdasági fejlődést. Hozzáférhetőségük, amelynek a nemek közötti egyenlőséget figyelembe kell vennie, az egyenlőtlenségek és a gondozási feladatok egyenlőtlen elosztása elleni küzdelem fő eszköze, miközben mindenki számára lehetőségeket és jó minőségű munkahelyeket biztosít.
  • A a migráció és a menekültügy tisztességes, jogokon alapuló megközelítése. A migrációnak igazságosnak és emberi jogokon kell alapulnia, és minden munkavállalót – állampolgárságtól függetlenül – egyenlő bánásmódban kell részesíteni, és jogait tiszteletben kell tartani. Az EU-n kívülről (3. országok) érkező munkaerő-migráció javítható, több lehetőséget biztosítva a rendszeres és tisztességes munkaerő-migrációs útvonalakra a készségszintek és ágazatok között. A rendszeres migrációs utak biztosítása az egyetlen módja a migráns munkavállalók védelmének, valamint a visszaélések és kizsákmányolás megakadályozásának, beleértve az EU-tagállamok közötti hamis kiküldetési megállapodásokat is.