11 elv

A tagállamok többsége alulteljesítette az EU2020 és az EU programokat Barcelona célkitűzései. Az állami beruházások ezen a területen nem csökkennek, hanem növekednek. A gyermekek közötti szegénység és a gyermekek lehetőségei nagymértékben függenek a háztartás jövedelmétől és társadalmi vagyonától, amelyben felnőnek. Fontos továbbá biztosítani a magas színvonalú és hozzáférhető gyermekgondozáshoz való hozzáférést, valamint a minőségi oktatáshoz, szabadidős létesítményekhez és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. annak lehetővé tétele, hogy a gyermekek teljes mértékben fejleszthessék személyiségüket és tehetségüket, valamint a munkavállalók, különösen a nők, hogy teljes mértékben részt vehessenek a munkaerőpiacon és a társadalomban hosszú távon fokozott egyenlőségben.

A gyermekgarancia kivétel nélkül minden gyermekre kiterjed, és magában foglalja az oktatáshoz, gyermekgondozáshoz, szabadidős oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, a magas színvonalú lakhatáshoz és táplálkozáshoz való szabad hozzáférést.. Az EU-nak meg kell erősítenie a közszolgáltatások egyetemességét - és minőségét -, amely a kiszolgáltatott gyermekek és családjaik számára is előnyös. A gyermekbiztosításnak az UNCRC teljes körű alkalmazásának egyik módját kell szolgálnia, az egyetemesség kulcsfontosságú elv. A barcelonai célokat naprakésszé kell tenni és elő kell mozdítani.

A gyermekgondozási létesítmények számára elérhetőnek (földrajzi és fogyatékossággal élő gyermekek számára) elérhetőnek, megfizethetőnek és magas színvonalúnak kell lenniük.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

1. A szegénység elleni cselekvési terv, amelynek középpontjában az alábbiak állnak: (i) hozzáférhető, ingyenes és minőségi közszolgáltatások biztosítása, ideértve a szociális szolgáltatásokat és a gyermekgondozási lehetőségeket is; (ii) minőségi oktatáshoz való hozzáférés minden gyermek számára; (iii) A háztartások szegénységének kezelése
2. A szociális partnerek teljesítik a gyermekgondozási létesítményekbe történő állami beruházások iránti igényeket és a kollektív tárgyalási potenciált a dolgozó szülők sajátos igényeinek kielégítése érdekében.

12 elv

A javaslat hatásvizsgálata a Ajánlás a szociális védelemhez való hozzáférésről találóan leírja a 12. elv mögött meghúzódó kihívásokat. Az ESZSZ a 2019-es EU-szemeszterben a szociális védelem ügyét támasztotta alá, bizonyítékot szolgáltatva az EU elfogult megközelítéséről, amely a nemzeti rendszerek fenntarthatóságát tekinti az országspecifikus fő és gyakran csak az országspecifikus célkitűzésnek ajánlások.

Négy év múlva a hatásvizsgálat következtetéseket von le arról, hogy egy ajánlás a megfelelő eszköz e cél eléréséhez, vagy egy irányelv lenne-e megfelelőbb.

A szociális védelemhez való hozzáférés szorosan összefügg a foglalkoztatás minőségével. Ezért ennek az elvnek összhangban kell lennie az 5. elvvel. A szociális védelem tekintetében a következő elemeket kell ellenőrizni:

• a szociális védelmi juttatások lefedettsége és megfelelősége, a foglalkoztatás formájától függetlenül;
• garancia hatékony minimális védelem mindenki számára;
• a foglalkoztatás rugalmassági jellemzőinek és a szociális védelmi ellátásokhoz való hozzáférés, időtartam és szint közötti egyensúly kompromisszuma;
• a munkaerő foglalkoztatási szintje;
• megfelelő juttatásokat szabjon meg (különösen a nyugdíjak esetében));
• a munkavállalók képzéshez való hozzáférésének javítása;
• hatékony munka- és magánélet-egyensúlyi eszközök;
• az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása és a munkahelyi sérülések megelőzése.
• a szakmai karrier miatti hiányosságok, hosszú munkanélküliségi időszakok esetén, különösen a nemi vagy életkor szerinti, vagy a bizonytalan foglalkoztatási formákból eredő.

Más elemeket társadalmi párbeszéd útján lehet megvizsgálni, például a munka jövőjét, ideértve a tisztességtelen elbocsátásokkal szembeni védelmet, a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz való jogot és a munkaidő-szuverenitást.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

1. Szociális védelmi eredménytábla - Felfelé irányuló konvergencia a célokkal, a Minőségi Munkahely Program részeként.

13 elv

A Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) általában csökkenti a munkanélküli-ellátási rendszerek megfelelőségét és lefedettségét az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, de a munkavállalók védelmének kárára. A munkanélküli ellátások ennek ellenére csökkentek (a pótlási arány vagy az ellátások időtartama, a kedvezményezettnek az ALMP-ben való részvételhez nem kapcsolódó kötelezettségei stb.). Néhány országban továbbra is érvényes az a cél, hogy nagyobb mértékben igazodjon az aktív munkaerő-piaci politikához. A nemzeti modellektől függ, és az EU nem harmonizálja az aktiválási intézkedések teljesítményét. Ennek következményei a nemzeti számlákban és a szegénységi rátákban láthatók az EU szemeszterén belüli benchmarking folyamat részeként.

A munkavállalók szabad mozgásával és a munkaerő-piaci átmenet során a jogok hordozhatóságával kapcsolatos uniós kezdeményezés konvergenciát válthat ki a munkavállalók megfelelő munkanélküli-ellátásokhoz való jogainak és / vagy aktiválási intézkedéseknek a munkanélküliségről a foglalkoztatásra, illetve az ideiglenesről a normál munkaszerződésre való áttérés érdekében. .

Az Európai Bizottság kidolgozza a következő javaslatot: európai munkanélküli-ellátási viszontbiztosítási rendszer. Valószínűleg úgy fogják felfogni, mint a fiskális stabilitás eszköze, nem pedig a munkaerő-piaci eszköz, azzal a nem kívánt következménnyel, hogy a fenntarthatóság relevánsabb lesz, mint a teljesítmény megfelelősége. A viszontbiztosítási rendszer nem avatkozhat be a nemzeti rendszerek szabályaiba és gyakorlatába, és nem szolgálhat új eszközként a tagállamok fegyelmezésére és / vagy a munkanélküliségi biztosítás nemzeti rendszereinek összehangolására. Egy európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer hozzájárulhat a támogatás alapvető szintjének biztosításához a munkanélküliségi ciklusok alatt. Az EURS létrehozásának gondolata már a Covid-19 kitörése előtt megvitatásra került, ám a világjárvány gazdasági és társadalmi következményei még inkább szükségessé teszik egy ilyen eszköz megvitatását. Világossá kell tenni, hogy a SURE nem helyettesíti az állandóbb rendszer megvitatásának szükségességét.

Az európai szemeszteren belüli benchmarking tekintetében nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni fiatal munkavállalók amelyeket a karrierjük kezdetén a bizonytalanság különösen érint, és akiket a jelenlegi nemzeti munkanélküli-ellátási rendszer keretében néha még jobban büntetnek, vagy akár figyelmen kívül hagynak. Ugyanez vonatkozhat az 52 és 67 év közötti munkavállalókra is. A büntetések kérdése relevánsnak tűnik az Európa-szerte elterjedő strukturális reformok fényében is, amelyek célja az álláskeresők munkanélküli ellátási rendszerekhez való hozzáférésének csökkentése vagy a bizonytalanság megteremtése az álláskeresők körében a megszorítások prizmája révén. . Ezenkívül az egyes tagállamokban növekvő tendenciával az álláskeresőket „láthatatlanná” kell tenni a rövid távú politikai előnyök kiszolgálása érdekében - kezdve a fiatal NEET-fiatalokkal..

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

1. A mutatók benchmarking rendszerei: hosszú távú munkanélküliség és kormányzati kiadások az ALMP számára.
2. Az európai foglalkoztatási stratégiát és az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatát tovább kell fejleszteni.
3. Mutatók és referenciaértékek kidolgozása, amelyek a munkanélküli ellátási rendszerek teljesítményének felfelé irányuló konvergenciáját ösztönzik, a minimumszabályok megállapításának támogatása és a nemzeti rendszerek megőrzése érdekében.

14 elv

Az EU csak javulást mutat az abszolút szegénység (anyagi nélkülözés) elleni küzdelemben). Erőfeszítéseket azonban nem hajtanak végre az emberek elkerülése a szegénységtől vagy a társadalmi kirekesztettségtől: a dolgozói szegénység növekszik. A minimáljövedelem-rendszerek többsége az EU-ban messze nem biztosítja az ellátások megfelelő lefedettségét, időtartamát és megfelelőségét. Ez növekvő társadalmi megosztottságot, munkaerő-piaci és gazdasági zavarokat eredményez.

Az ETUC úgy véli Az európai polgároknak jogot kell biztosítani arra, hogy minden életkorban garantáltan minimális jövedelmet kapjanak. Ez a szociális védelmi eszközök és a munkanélküliek képzésébe történő állami beruházások és az állami foglalkoztatási szolgálatok, valamint az EU minden egyes szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személy számára nyújtott aktiválási politikák kombinációjával érhető el. A minimális jövedelemre vonatkozó uniós előírások nem tekinthetők a munka visszatartó erejének.

A minimáljövedelem-rendszereknek elegendő jövedelmet kell garantálniuk az emberek és eltartottaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, és rendkívül befogadónak és hozzáférhetőnek kell lenniük; a munkaképesek számára szolgáltatásokkal kell kombinálni, és be kell ágyazni őket az aktív befogadásra irányuló szélesebb körű uniós és nemzeti politikai válaszokba. A minimumjövedelem-rendszerekről szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi következtetések felhatalmazzák az EK-t a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó uniós keret megerősítésére.  Az e területre vonatkozó jogalkotási javaslatnak biztosítania kell a nemzeti rendszerek egyenértékű teljesítményét a jellemzőik megváltoztatása nélkül, feltéve, hogy a rendszer biztosítja az európai normákhoz igazodó eredményeket. Az ESZSZ egy olyan kötelező erejű kezdeményezést követel, mint egy európai keretirányelv közös elveket, fogalommeghatározásokat és minimumszabályokat határoz meg e jog EU-szerte történő biztosítására. Számos országban a szakszervezetek kulcsfontosságú szereplők a szociális biztonsági szervek irányításában, gyakran közös testületekkel, valamint a társadalmi befogadás és a kiszolgáltatott kategóriák védelmének kollektív eszközökkel. Ez egy olyan eszköz, amelyet minden uniós kezdeményezésnek ki kell építenie, hangsúlyoznia kell, és nem fenyegetheti a nem kívánt harmonizációs jogi keretek.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

1. Kapcsolatok kialakítása az 1. SDG-vel és a szegénység elleni cselekvési tervvel a 11. elv szerint.
2. A szociális párbeszéd keretrendszerének kidolgozása a szociális partnerek és a kormányok számára a minimáljövedelem-rendszerek lefedettségének, megfelelőségének és hatékonyságának értékeléséhez a szociális ellátásokkal és az aktiválási politikákkal együtt.

15 elv

Jobban meg kell érteni az idősödő népesség szükségleteit, és megoldásokat kell találni az idős emberek segítésének, a megfelelő nyugdíjaknak, a jó egészségügyi és szociális ellátásnak és a biztonsági hálónak. Átfogó szociális védelmi rendszerek nem építhetők fel pusztán jogszabályok útján. Pénzügyi forrásokra és a tagállamok elkötelezettségére van szükségük ahhoz, hogy rendelkezésre bocsássák a szükséges pénzeszközöket az EPSR végrehajtásának előrehaladásához. Ebben az összefüggésben az EU szerepe kulcsfontosságú annak biztosítása érdekében, hogy az emberek jó egészségben és elegendő erőforrással - elsősorban az erős törvényi nyugdíjrendszerekkel garantálva - érjék el szakmai karrierjüket, hogy méltó nyugdíjat élvezhessenek. A nehéz tevékenységekben foglalkoztatott munkavállalóknak külön szabályokra van szükségük a nyugdíjrendszerek széles körén belül annak érdekében, hogy biztosítsák a nyugdíjasok jó egészségét és a nyugdíjkorhatár megfelelő jövedelmét.

Az EU szemeszterében a nyugdíjakat továbbra is pusztán költségvetési fenntarthatósági kérdésként kezelik, nem pedig a demográfiai kihívásokhoz kapcsolódó társadalmi igényekként. A lefedettség, a minőség és a hozzáférés az állami kiadások csökkentése, a kollektív kockázatmegosztás felszámolása és a piacosítás következménye. gyakran az országspecifikus ajánlások (CSR) írják elő.

A szociális védelmi juttatások megfelelőségét a törvényben előírt állami és kollektív rendszerekkel kell biztosítani minden munkavállaló és önálló vállalkozó számára. A költségvetési célkitűzéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az idős emberek tisztességes életkörülményeivel. A szociális védelemhez való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlást támogatni és végrehajtani kell. Figyelemmel kell kísérni a munkavállalók és az önálló vállalkozók fejlődését. A tagállamok közötti szorosabb együttműködés keretében mutatókat kell bevezetni, hogy alternatívákat találjanak a nyugdíjkorhatár emelésére, és működőképessé tegyék az elhúzódó karriert. Erőfeszítéseket kell tenni minden korosztályban több és jobb munkahely létrehozására, az első pilléres nyugdíjak megerősítésére, az összes tagállamban való általános fedezet és megfelelőség biztosítására, valamint a kollektív megállapodásokon alapuló európai és nemzeti szintű koordináció támogatására a foglalkoztatói nyugdíjak fejlesztése érdekében. az erősebb állami nyugdíjrendszer önkéntes kiegészítéseként.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

1. Vezessen be egy „megfelelőségi” mutatót, amely meghatározza a középtávú költségvetési célokat a tagállamok számára, és ellenőrzi az idős emberek életminőségét.
2. A költségvetési fenntarthatóság és a nyugdíjak megfelelőségének összekapcsolása a munkaerő-piaci teljesítménnyel, a foglalkoztatás függőségi rátájával, a munka és a javadalmazás minőségével, a munkáltatók és a munkavállalók közötti járulékfizetési kötelezettségek igazságosságával, a nemek közötti bérrel és a nyugdíjszakadékkal.
3. A demográfiai, migrációs és nyugdíjazási tendenciák nyomon követése a munkavállalók különböző kategóriái számára, ideértve a nehéz munkákat végzőket is.
4. A szegénység elleni cselekvési program a 11. elv szerint.

16 elv

Egészségügyi dolgozók egész Európában keményen dolgoznak a COVID-19 vírus kezelésén és terjedésének megállításán. Sok esetben megnehezítik feladatukat a személyzet hiánya, a nem megfelelő felszereltség, valamint az egyéni védőeszközök és tesztkészletek hiánya miatt. Az európai irányító testületeknek és a nemzeti kormányoknak azonnali intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az egészségügyi szolgálatok megkapják a rendkívül szükséges sürgősségi finanszírozást, és hogy rövid távon növeljék az alkalmazottak számát. Az európai szemeszter a fenntarthatósággal és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel foglalkozik. A megszorító intézkedések drasztikusan csökkentették a közszolgáltatások körét és azok elérhetőségét. A 2019-es szemeszter kezdetén az ETUC kijelentette, hogy az egészségügyi ellátás és a tartós gondozási rendszerek hatalmas aggodalmat és szenvedést okoznak az EU lakosságának egyre nagyobb hányada számára, és azonnali intézkedéseket igényelnek. Több mint 15 tagállam nagyon gyengén teljesít az egészségügyben. A hosszú távú gondozás lefedettsége és hozzáférése több tagállamban sem elegendő. Az informális gondozás uralja az ágazatot, a szolgáltatások és a nők munkaerő-piaci részvételének rovására. Míg az állami struktúrák gyakran hiányoznak, a magánválasztási lehetőségek rendkívül költségesek, hozzáférhetetlenek, és gyakran a szolgáltatások, valamint a munkafeltételek romlásához vezetnek az egészségügyi szektorban. Az elmúlt félévi ciklusban nem számítottak jelentős beruházásokra. Közép- és hosszú távon a megnövekedett egészségügyi kiadások és a megnövekedett közegészségügyi befektetések kulcsfontosságúak, nemcsak az évek alatt elmaradt kiadások visszafordítása érdekében, hanem annak biztosítása érdekében is, hogy az egészségügyi személyzet és a létesítmények képesek legyenek megbirkózni a jövőbeli igényekkel. Európában még a COVID-19 kitörése előtt körülbelül egymillió egészségügyi dolgozó hiányzott. A kormányoknak radikálisan meg kell változtatniuk a közegészségügy és a közszolgáltatások szemléletét: a rövid távú szerződések és a bizonytalan munkahelyek az egészségügyi ágazatban nem elegendőek az ilyen vészhelyzetek kezeléséhez.

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a tartós ápoláshoz való hozzáférés EU-s sürgősség. Az EU szemeszter ciklusa elősegítette a „racionalizálást” és a „költséghatékonyságot”, ami a struktúrák összesítését, a már elosztott erőforrások elmozdulását, az ellátás kórházi áthelyezését vonja maga után, de szinte soha nem valósít meg állami beruházást a szükséges személyzetbe és szolgáltatásokba. Számos tagállamban növekszik az egészségügyi kiadások. Az SGP szabályai kibővítették a magánpiac, amely egészségügyi szolgáltatásokat és biztosításokat nyújt az emberek számára. Ez csökkenti az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ami a lakosság körében az elégedetlenség egyik fő oka.

Az ellátási szektor kulcsfontosságú az idős emberek tisztességes életszínvonalának biztosításához. Javítani kell az ágazat vonzerejét a munka és a nyújtott szolgáltatások minőségének javítása érdekében. Az ágazatban magas a migránsok, a be nem jelentett és a dokumentumok nélküli munkavállalók aránya, különösen a női migránsok száma. Fontos kiküszöbölni az ebben az ágazatban dolgozók számára a kiszolgáltatottság minden területét, és lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára, hogy saját, valamint a felhasználók javára javítsák képességeiket és munkakörülményeiket.

Az EU-nak jogalapú megközelítést és állami beruházásokat kell szorgalmaznia az egyetemes, a szolidaritáson alapuló és a nemekre reagáló szociális védelmi rendszerekbe nemzetközi, európai és nemzeti szinten. Az egyetemes lefedettség és a magas színvonalú ellátás garantálása érdekében felfelé irányuló konvergencia-célokat és finanszírozási elosztást kell követnie a gyermek-, az egészségügyi, az idősek, a hosszú távú, a fogyatékossággal élő és az eltartott személyek ellátása terén is.

Az idősödő népesség jelenlegi és jövőbeli szükségleteinek kielégítése érdekében nagyobb kiadások az egyetemesen elérhető, megfizethető költségekre és jó minőségű közegészségügyi és hosszú távú gondozási közszolgáltatásokat kell vállalni és befektetésnek tekinteni. Megfelelő szakpolitikák és finanszírozás révén fokozni kell a megelőző ellátást. A szakmai fejlődés, a képzés, az oktatás és a karrier elismerése kulcsfontosságú az ellátás minőségének és lefedettségének javítása, valamint minőségi munkalehetőségek biztosítása érdekében. A munka és a magánélet egyensúlyának politikájának támogatnia kell a gondozási feladatokkal rendelkező munkavállalókat. Az EU-nak nemzeti cselekvési tervekkel támogatott EU Right2Care programot kell bevezetnie.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

1. Az EU Right2Care program, amelyet az európai szemeszter révén nemzeti cselekvési tervek támogatnak, átlátható és ambiciózus célok alapján
2. A munkahelyi jólét kapacitásának, működésének és hatásainak figyelemmel kísérése (a nemzeti rendszerekben és a kollektív tárgyalások szerepe).
3. A közfinanszírozású, egyetemes és hozzáférhető egészségügyi rendszerek rugalmasságának megerősítésére irányuló uniós kezdeményezések.