Biztonságos és alkalmazkodó foglalkoztatás

Biztonságos és alkalmazkodó foglalkoztatás

Kezdőlap / II. Fejezet Biztonságos és alkalmazkodó foglalkoztatás

5 elv

Biztonságos és alkalmazkodó foglalkoztatás

Az európai munkaerőpiacon 2020 első felében hatalmas romlás következett be, ezt a Covid-19 járvány és a fertőzés megelőzésére tett intézkedések kezdeményezték. Az instabil, alacsony fizetésű és / vagy részmunkaidős munkát végző munkavállalók (ideértve a dokumentáció nélküli és be nem jelentett munkavállalókat is) elsőként szenvedték el a járvány társadalmi következményeit.

A nem szabványos és bizonytalan munka drámai terjeszkedése az elmúlt évtizedekben egy olyan üzleti modell közvetlen következménye, amely a munkáltatótól a munkavállalóra helyezi át a kockázatokat. A határozott idejű szerződésekre való áttérés korlátozott, mivel az adózás és a jogszabályok negatív gazdasági torzítást eredményeznek a szokásos foglalkoztatási formákkal szemben. Valójában a mutatók nem mutatnak sem konvergenciát, sem javulást a munka minőségét illetően uniós szinten. Itt az ideje bevezetni a a szociális eredménytábla egyik részeként a munkahelyek minőségét mérő mutatók összessége. A munka minőségének mérésekor az irányítópult ellenőrizheti a következő elemeket: tisztességes bérek; munkabiztonság a szokásos foglalkoztatás és a szociális védelemhez való hozzáférés révén; egész életen át tartó tanulási lehetőségek; tisztességes munkakörülmények a biztonságos és egészséges munkahelyeken; ésszerű munkaidő, a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyával; valamint a szakszervezetek képviselete és alkudozási jogai (lásd még P4). A Covid-19 válság összefüggésében mindenkor kerülni kell az egyrészt a gazdasági tevékenység fellendítése, másrészt a minőségi munkahelyek teremtése közötti kompromisszumot.

Az emelvény dolgozói élelmiszert és árut szállítottak karanténba kerültek vagy a vírus által fertőzöttek otthonába. A globális járvány megmutatta, hogy a nem szabványos munkavállalóknak ugyanolyan jogi védelemre van szükségük, mint a rendszeres törvényes szerződéssel rendelkező munkavállalóknak, hozzáféréssel a megelőző egészségvédelemhez és biztonsághoz, a szociális védelemhez és minden egyéb munkajoghoz. A nemzeti munkaerő-piaci modellek és a nemzeti szociális partnerek autonómiájának, valamint a kollektív szerződések megkötésének jogának teljes tiszteletben tartása mellett ezt a minden munkavállaló számára átfogó jogok létrehozása és biztosítása, ideértve a nem dokumentált, be nem jelentett, nem szabványos és önálló vállalkozókat is, hogy a bizonytalan munkavállalóknak nagyobb hatalmuk legyen az igényeiknek megfelelő munkafeltételekről tárgyalni.

Javítani kell a jogi keretet, és biztosítani kell a program összehangolt átültetését Az átlátható és kiszámítható munkakörülményekről szóló irányelv (TPWCD). Egy ilyen összehangolt erőfeszítésnek csökkentenie kell az átültetéshez szükséges időt a nemzeti szociális partnerek szakmaközi megállapodások felhasználásával.

Lépések felé A munkaerőpiac széttagoltságának csökkentése a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló EU-ajánlás végrehajtása és végrehajtásának nyomon követése révén valósul meg (lásd még P13). Különösen a Social Scoreboard fogja figyelemmel kísérni a foglalkoztatási státuszon alapuló megkülönböztetést (jelenleg a megkülönböztetést életkor, nem és iskolai végzettség alapján állapítják meg).

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. A képzéshez való hozzáférés kezdeményezésében vezessék be a munkavállalók tisztességes és egyenlő hozzáférésének jogát a munkavállalókra, függetlenül a foglalkoztatásuktól, a bevándorlási státustól és a képesítési szinttől (az 1. elv szerint).
  2. Figyelemmel kíséri a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló ajánlás végrehajtását, és négy év múlva döntsön arról, hogy egy irányelv hatékonyabb lenne-e.
  3. Biztosítsa az átlátható és kiszámítható munkakörülmények (TPWCD) hatékony végrehajtását.
  4. A nem szabványos munkavállalókról és a platformcégekben dolgozókról szóló közelgő uniós rendelet.
  5. Az integráció és befogadás közelgő európai cselekvési terve
  6. A munkaadók szankcióiról szóló irányelv hatékony végrehajtásának biztosítása

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. EU-program a minőségi foglalkoztatásért: figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci szegmentáció hatásait, és mérje a biztonságos és alkalmazkodó foglalkoztatás felé tett előrelépéseket, aktivizációs intézkedéseket és megszüntesse a foglalkozási státuson alapuló hiányosságokat.
  2. A nemzeti és az uniós vívmányok értékelése az új munkaformák tükrében, és felkészülés a munka jövőjére: munkaerő-garancia, védelem a tisztességtelen elbocsátással szemben, teljes munkaidős foglalkoztatáshoz való jog, a munkavállalók szuverenitása a munkaidő alatt.

munkabér

munkabér

6 elv

munkabér

A bérekre és a kollektív tárgyalásokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a bérek alakulása továbbra is visszafogott, és nincs felfelé irányuló konvergencia. Ennek oka elsősorban:

  • A kollektív tárgyalásokhoz való jog tiszteletben tartásának elmulasztása és a kereskedői szakszervezetek letörési gyakorlatának növekedése a kollektív szerződések csökkentett lefedettsége
  • A törvényben előírt minimálbér, amely - ahol léteznek - a legtöbb tagállamban tisztességes küszöb alatt vannak, és nem garantálják a tisztességes életszínvonalat a munkavállalók és családtagjaik számára, és nem írják elő a szociális partnerek részvételét.
  • A Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) szabályai, amelyek túlzott nyomást gyakorolnak a nemzeti rendszerekre és a trojka programjai, amelyek tönkretették a kollektív tárgyalásokat.
  • Túl sok olyan munkavállaló, amelyre nem vonatkoznak kollektív szerződések, hanem csak személyes szerződések

A bérek és a kollektív tárgyalások között óriási különbségek vannak a tagállamok között és azokon belül is. Ez olyan társadalmi dömping helyzetet eredményez, amely túlnyomórészt negatív hatással van a munkaerőpiac legalacsonyabb szegmensére. Ezenkívül a kollektív tárgyalási jogok be nem tartásával kapcsolatos nem megfelelő és tisztességtelen bérmeghatározásnak van még egy a bérekre gyakorolt ​​negatív hatás magasabb a fizetési skálán, ami a belső kereslet csökkenéséhez vezet, mint az EU gazdasági növekedésének fő mozgatórugója - különösen a gazdasági válság helyzetében, amelyet jelenleg a COVID 19 járvány okoz..

Ezért elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a munkavállalók kollektív tárgyalásokhoz és méltányos javadalmazáshoz fűződő jogait minden tagállamban teljes mértékben tiszteletben tartsák. Szükség van az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére a belső piacon, és a bérek felfelé irányuló konvergenciáját kell előidézni. Ebben kulcsszerepet játszik a megfelelő minimálbérekről szóló európai irányelv. Ennek az irányelvnek biztosítania kell, hogy a törvényben előírt minimálbér ne essen a tisztességi küszöb alá, és megfelelő legyen, és hogy azokat a szociális partnerek teljes bevonásával határozzák meg. Emellett növelnie kell a szakszervezetek azon képességét, hogy alkudozzanak a tisztességes bérek és a munkakörülmények érdekében, és foglalkozzon az uniótörő gyakorlatokkal, és meg kell őriznie a jól működő kollektív tárgyalási és munkakapcsolati rendszereket.

A bérek felfelé irányuló konvergenciája áthidalja az országok közötti és azokon belüli bérszakadékokat (különösen Kelet és Nyugat között) és javítja a gazdaság bérarányát, csökkenti az egyenlőtlenségeket, és fokozza a belső keresletet és a termelékenységet. Ez a következők révén érhető el:

  • Módosítani kell az alkalmazandó minimálbérekről szóló európai irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy tiszteletben tartsák a szakszervezetek kollektív tárgyalásokhoz való jogát, megszüntessék a szakszervezetek letörési gyakorlatát és garantálják a törvényben előírt minimálbérek növekedését.;
  • Ennek biztosítása csak azokat a munkáltatókat lehet odaítélni, akik tiszteletben tartják a munkavállalók kollektív tárgyalásokhoz való jogát és a vonatkozó kollektív szerződések végrehajtását, közbeszerzési szerződéseket, támogatásokat, pénzeszközöket, a KAP-kifizetéseket, a SURE-ot, a helyreállítási tervet stb .;
  • Cselekvések és intézkedések, amelyek elősegítik a kollektív tárgyalási jogokat és kapacitást, többek között a gazdasági és társadalmi irányítási eszközök keretében, például az európai szemeszter, a foglalkoztatási iránymutatások, az EPSR és a szociális eredménytábla.

EU irányelv a a nemek közötti bérszakadék és a fizetésre vonatkozó kötelező érvényű átlátható intézkedések, beleértve az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő fizetés elvének tisztázását, amely lehetővé teszi a munkavállalók és a szakszervezetek számára, hogy hozzáférjenek a fizetési szintet meghatározó kritériumokhoz kapcsolódó információkhoz és alkudozzanak az azonos értékű munkákért, Szükség van továbbá a férfiak és a nők közötti egyenlő fizetés biztosításához.

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. Keretirányelv annak biztosítására, hogy a törvényben előírt minimálbérek ne legyenek tisztességes küszöb alatt, és azokat szociális partnerek bevonásával határozzák meg
  2. EU-irányelv a nemek közötti bérszakadék kezelésére és a kötelező fizetési átláthatósági intézkedésekre, ideértve az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő fizetés elvének tisztázását, amely lehetővé teszi a munkavállalók és a szakszervezetek számára, hogy hozzáférjenek a fizetési szintet meghatározó kritériumokhoz kapcsolódó információkhoz és alkudozzanak az azonos értékű munkákért.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. 1. A tagállamok által a szociális partnerekkel konzultálva kidolgozott nemzeti cselekvési tervek a kollektív tárgyalások előmozdítására a kollektív tárgyalásokról és a tisztességes minimálbérről szóló keretirányelv részeként.
  2. Az EU szemeszter folyamatában: a béreket támogató intézkedések programja.

Tájékoztatás a foglalkoztatási feltételekről és az elbocsátás esetén biztosított védelemről

Tájékoztatás a foglalkoztatási feltételekről és az elbocsátás esetén biztosított védelemről

Kezdőlap / II. Fejezet / Tájékoztatás a foglalkoztatási feltételekről és az elbocsátás védelme

7 elv

Tájékoztatás a foglalkoztatási feltételekről és az elbocsátás esetén biztosított védelemről

Az európai szemeszter olyan reformokat mozdított elő, amelyek enyhítik vagy csökkentik a munkavállalók védelmét, valamint az egyéni elbocsátásokról szóló törvényeket nemzeti szinten (például a végkielégítések felső határának tisztességtelen elbocsátása esetén történő felszámolása vagy a munkavállaló újbóli beillesztésének kiküszöbölése a munkavállaló számára illegális elbocsátás stb.). Pozitív összefüggés van e reformok és a kollektív tárgyalásokhoz való korlátozott hozzáférés között.

A TPWCD-re vonatkozó javaslat hatásvizsgálata bizonyítékot szolgáltat az ezen elvvel kapcsolatos összes fő kihívásra.

Ahogy a fentiekben írják, a Covid-19 járvány még jobban bebizonyította, hogy az új munkaformáknak törvényesen hatálya alá kell tartozni, hogy a munkavállalók hozzáférhessenek a szükséges védelemhez, és hogy a platformmunkásokat munkavállalóként ismerjék el.. Néhány intézkedés már része ennek a cselekvési tervnek, például a minimálbérről és a kollektív tárgyalásokról, a szociális védelemhez való hozzáférésről, a nemek közötti bérszakadék csökkentéséről vagy a Ajánlás a szociális védelemhez való hozzáférésről. Ezenkívül az Európai Bizottság bejelentette a közelgő rendeletet a nem szabványos munkavállalókról és a platformcégekben dolgozókról.

A technológiai, zöld és demográfiai átmenet megváltoztatja az EU termelési szerkezetét, de a munkavállalókat ritkán védik azok a káros hatások, amelyeket ezek a változások egyéni helyzetükre gyakorolhatnak. A tagállamok többsége nem rögzíti a haladást; hatékonyabb intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják a méltányosabb átállást a technológiai vagy zöld átállásba bevont munkavállalók kollektív és egyéni jogainak megerősítése érdekében. Ide tartozhat:

  • a foglalkoztatott munkavállalók joga a szakképzéshez vagy a készségek érvényesítéséhez;
  • a befogadás joga egy ALMP csomagot a professzionális átmenetek során;
  • an a munkáltató kötelezettsége, hogy tárgyaljon átmeneti tervekről a változások előrejelzése és stratégiák meghatározása érdekében, amelyek védik a foglalkoztatási szintet, és korlátozzák a külső hatásokat és az ellátási láncra gyakorolt ​​negatív hatásokat.
  • a szakszervezetek tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga egy vagy több országban több mint 5 embert érintő döntések esetén, valamint a reprezentatív szakszervezetekkel való tárgyalások megkezdésének kötelezettsége olyan technológiai vagy környezeti átállásokhoz kapcsolódó döntések esetén, amelyek több mint 5 ember munkapozícióját befolyásolják.
  • A kkv-k átmeneti tervei helyi szinten, egy területre vagy vállalatcsoportra vonatkoznak.

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. Az átlátható és kiszámítható munkakörülményekről szóló irányelv korai és hatékony végrehajtásának biztosítása (ideértve az ETUC tagjainak támogatását is)
  2. Meg kell erősíteni a technológiai vagy környezetbarát átállásban részt vevő munkavállalók kollektív és egyéni jogait.
  3. Az ILO 1982. évi munkaviszonyának megszüntetéséről szóló egyezményének megerősítése (158. sz.) + A GSZT cikkek elfogadása a tisztességtelen elbocsátás elleni védelemről és az összes tagállam írásbeli tájékoztatásáról
  4. Az állami foglalkoztatási szolgálatok (PES) közötti megerősített együttműködésről szóló 573/2014 / EU határozat, amelyet 2021 elején a Tanács hivatalosan módosít.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. A nemzeti és az uniós vívmányok értékelése az új munkaformák tükrében, és felkészülés a munka jövőjére, az 5. alapelv szerint.

Társadalmi párbeszéd és a munkavállalók bevonása

Társadalmi párbeszéd és a munkavállalók bevonása

Kezdőlap / II. Fejezet Társadalmi párbeszéd és a munkavállalók bevonása

8 elv

Társadalmi párbeszéd és a munkavállalók bevonása

A szociális párbeszéd a tisztességes munka és a méltányos bérek előfeltétele, és ez a szociális jogok európai pillérének egyik alapelve. A pillér cselekvési tervének végrehajtásával összefüggésben az ETUC hangsúlyozza, hogy a hatékony társadalmi párbeszéd megköveteli, hogy a szociális partnerek elegendő erőforrással és szakértelemmel rendelkezzenek a megállapodások tárgyalásához és végrehajtásához. A kapacitásépítés támogatása kulcsfontosságú, és a példátlan COVID-19 válságból való kilábaláshoz erős szociális partneri szervezetekre lesz szükség. Ezenkívül meg kell őrizni a szociális párbeszéd előjogait az ipar mindkét oldalán, ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak a szociális partnerekkel folytatott konzultációkat kell prioritásként kezelnie a nyilvános konzultációkkal szemben, és garantálnia kell, hogy a szakszervezetek bekerüljenek a munkaerő képviselőibe. Hasonlóképpen, a civil társadalmi párbeszédet nem szabad összekeverni a szociális párbeszéddel, elő kell mozdítani a civil társadalmi párbeszédet, de nem úgy, hogy az aláássa a szakszervezeteket vagy a kétoldalú társadalmi párbeszédet. A szociális párbeszéd központi szerepet játszik a szociális jogok megerősítésében, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításában. Az európai szociális partnereknek szerepet kell játszaniuk a szociális jogok európai pillérének megvalósításában és végrehajtásában, autonómiájukkal és előjogaikkal összhangban. Ezenkívül elengedhetetlen, hogy a cselekvési terv támogassa az európai szociális párbeszédet és annak eredményeit. Az európai szociális partnerek hozzájárulhatnak a minimális jogok megállapításához és az egységes piac társadalmi dimenziójának megerősítéséhez uniós szintű álláspontok, közös elemzések és - szükség esetén - autonóm megállapodások aláírásával, amelyek célja az innovatív uniós eszközök és jogszabályok létrehozásának és működésének meghatározása is. A társadalmi párbeszéd szerepét a politika és a jogalkotás fejlesztésének korai, átmeneti és végrehajtási szakaszaiban kiszámítható és garantált folyamattá kell fejleszteni, és garanciára van szükségünk a szakszervezet mint a munkavállalókat képviselő szociális partner előjogainak.

Az ETUC szakszervezeti részvételi indexe az EU szemeszterében azt mutatja, hogy a szociális partnerek jogának megalapozására irányuló erőfeszítések az EU szemeszterében nem hoznak eredményt. Különösen az európai szemeszter nemzeti dimenzióját érinti. Egy európai szabály (esetleg egy új irányelv vagy az 1466/1997 / EK rendelet módosításai révén) előírhatja a nemzeti kormányok számára azt a kötelezettséget, hogy a szemeszter mérföldkövénél konzultáljanak a szociális partnerekkel, néhány minőségi kritériummal együtt, például megfelelő időzítéssel, megfelelő szintű párbeszéddel, az információkhoz való érdemi hozzáférés, valamint a szociális partnerek anyagi és immateriális képességeinek biztosítása.

Az alkalmazottak bevonása a vállalati döntéshozatali folyamatokba az egységes piacon belüli vállalati mobilitás miatt veszélyeztetett. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a vállalati döntéseket gyakran az alkalmazottak bevonásának elkerülése érdekében hozzák meg. Például az EU irányelveket átültető nemzeti jogszabályok hibái és különösen az átdolgozott EWC irányelv akadályozzák a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogot. A nemzeti törvényekben előírt szankciók ritkán arányosak, hatékonyak és visszatartó erejűek. A tájékoztatási és konzultációs jogok nem teszik lehetővé a munkavállalók bevonását és védelmét. Az uniós jogszabályoknak felfelé irányuló konvergenciát kell kiváltaniuk Európában.

A 8. Elv szerint ügyet kell tenni a a munkavállalók joga (a munkaszerződésük jellegétől függetlenül) kollektív tárgyalásokra. A kollektív tárgyalásokhoz való jog alapvető jog, amelyet az EU el is ismer. A társadalmi előnyökről szóló kollektív megállapodások a méltányosság, az egyenlő versenyfeltételek és a társadalmi fejlődés szempontjából olyan megállapodások, amelyek a nem szabványos munkavállalókra és a platformvállalatok munkavállalóira vonatkoznak (ideértve az önálló vállalkozókat is), úgy kell tekinteni, hogy teljesen kívül esik az EUMSZ 101. cikk és a nemzeti versenyszabályok hatályán. Az uniós versenyjogot és a nemzeti versenyszabályokat az alapvető jogok fényében kell értelmezni, elismerve a munkavállalók, az atipikusok és a platformos munkavállalók (ideértve az önálló vállalkozókat is) kollektív tárgyalásokhoz való jogát.

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. Megerősített keret a szociális partnerek részvételéhez az EU szemeszterében / helyreállítási terveiben, esetleg jogalkotási kezdeményezés útján.
  2. Az EÜT-irányelv felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát a vonatkozó döntések meghozatala előtt teljes mértékben tiszteletben tartsák
  3. Jogalkotási kezdeményezés a tájékoztatásról, a konzultációról és a részvételről, ideértve a munkavállalók igazgatósági szintű képviseletére vonatkozó, kötelező erejű minimumszabályokat is
  4. Az ILO munkavállalói képviselőinek 1971. Évi egyezményének megerősítése (135
  5. Az átvilágításról szóló európai irányelv, amely az emberi jogok tiszteletben tartására, előmozdítására és érvényesítésére, valamint a felelős üzleti magatartásra összpontosít.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. Fektessen be a szociális párbeszédbe az ágazatok közötti és az ágazati szociális párbeszéd javítása érdekében európai szinten, a szociális partnerek képességeinek fejlesztése érdekében, hogy tárgyaljanak és kapcsolatba léphessenek tagjaikkal, többek között digitális környezetben.
  2. Nyújtson be egyértelmű, átlátható és garantált szabályokat, a szociális partnerek teljes bevonásával, amelyekre támaszkodhat, amikor a Bizottság intézkedéseket fog hozni a szociális partneri megállapodások elfogadására kötelező formában történő elfogadása érdekében.
  3. Tartsa tiszteletben a szakszervezetek, mint a munkavállalókat képviselő szociális partner előjogait
  4. Támogatja a szociális partnereket az autonóm keretmegállapodások végrehajtásában a megállapodásokhoz kapcsolódó külön finanszírozás révén
  5. Célzott pénzügyi támogatást nyújt a szociális partnereknek a COVID-19 válság kezeléséhez, hogy teljes mértékben el tudják látni szerepüket a helyreállításban.
  6. Meg kell erősíteni a munkavállalók kollektív tárgyalásokhoz való jogát azáltal, hogy megszüntetjük a szakszervezetek letörésének gyakorlatait, és olyan közbeszerzési eljárások révén, amelyek csak kollektív szerződést alkalmazó vállalatoknak ítélnek oda szerződéseket.
  7. Növelje az erőforrásokat a többéves pénzügyi keretben a munkavállalókat képviselő testületek képzésére. Növelje az erőforrásokat az EBB-k és más transznacionális szervek létrehozását és megfelelő működését támogató kezdeményezésekhez a munkavállalók tájékoztatása és konzultációja céljából.

A munka és a magánélet egyensúlya

A munka és a magánélet egyensúlya

Kezdőlap / II. Fejezet / Munka és magánélet egyensúlya

9 elv

A munka és a magánélet egyensúlya

A nemi alapú diszkrimináció elleni nagyobb küzdelem részeként a munka és a magánélet egyensúlya az évszázad egyik kihívása. Míg a nők munkaerő-piaci helyzete romlik, a populista erők elnézik a nők munkaerő-piaci és társadalmi nehézségeit. Az innovatív megoldások a munkaviszonyon belül és anélkül is támogathatják a háztartásokat, és növelhetik az esélyegyenlőséget a család dolgozó tagjai között. Az SDG nyomon követése különösen hatékonyan azonosítja ezeket a nemi alapú hátrányokat.

Fontos a a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelv végrehajtása, útmutatást ad a szociális partnereknek és ösztönzi a szakmaközi megállapodásokat, amelyek csökkentik az irányelv átültetéséhez szükséges időt. A "Az ETUC eszközkészlete a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelv végrehajtásáról és átültetéséről”- iránymutatások az ETUC kapcsolt vállalkozásai számára - hasznosak lehetnek ebben a szakaszban.

A Covid19 - járvány tapasztalatainak ösztönözniük kell a beruházás az állami gondozásba és a szociális szolgáltatásokba annak érdekében, hogy a nők aktívabban vegyenek részt a munkaerőpiacon. Ezenkívül a szociális partnereknek figyelemmel kell kísérniük, hogy a nemzeti jogszabályok rugalmas munkamegállapodásokat írnak elő, és fel kell hatalmazni őket arra, hogy alkudozzanak annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a nők karrierjét vagy bérszintjét káros következmény nélkül lehessen végrehajtani.

Az uniós szemeszter megvizsgálhatná azokat az uniós gyakorlatokat, amelyek finanszírozzák a munka és a magánélet egyensúlyának eszközeit (pl. Állami eszközök és kollektív tárgyalási intézkedések) a felfelé irányuló konvergencia kiváltása érdekében. Ez az elv kapcsolódik a munkaügyi törvények innovációjához, például a munkaidő szuverenitásához, a gyermekgondozási garanciákhoz és a határozott és teljes munkaidős munkaszerződésekhez való méltányos áttéréshez.

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. Figyelemmel kíséri a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelv korai végrehajtását, beleértve a szabadság fizetésére való összpontosítást is.
  2. Az ETUC páneurópai keretének kidolgozása a kollektív megállapodásoknak a munka és a magánélet egyensúlyára gyakorolt ​​hatásának nyomon követésére minden szinten.
  3. Értékelje az anyasági irányelv megfelelőségét és hatékonyságát.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. A munka és a magánélet egyensúlyának finanszírozására szolgáló uniós gyakorlatok cseréje (állami eszközök és kollektív tárgyalási intézkedések)
  2. Az uniós szemeszternek nyomon kell követnie: i. A nők munkaerő-piaci részvételét, és részleteket kell tartalmaznia a teljes munkaidős / részmunkaidős foglalkoztatásról; ii. nők és férfiak, akik gondozási feladatok miatt nem dolgoznak
  3. Az oktatásba és képzésbe történő állami beruházások, az aktiválási politikák és szolgáltatások, valamint a nők foglalkoztatása közötti kapcsolatok fejlesztése és nyomon követése; használja a nemek közötti egyenlőség indexét.
  4. Támogassa és ösztönözze a szociális partnereket, hogy tárgyaljanak / kössenek megállapodásokat a WLB irányelv végrehajtásáról. Eszközök és képzés kidolgozása a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos intézkedések kollektív megállapodásához

Egészséges, biztonságos és jól alkalmazkodó munkakörnyezet és adatvédelem

Egészséges, biztonságos és jól alkalmazkodó munkakörnyezet és adatvédelem

Kezdőlap / II. Fejezet / Egészséges, biztonságos és jól alkalmazkodó munkakörnyezet és adatvédelem

10 elv

Egészséges, biztonságos és jól alkalmazkodó munkakörnyezet és adatvédelem

A COVID-19 az Európai Unió történelmének legnagyobb egészségügyi, gazdasági és társadalmi kihívása. A dimenzió Munkahelyi biztonság és egészségvédelem (OSH) alapvető része a vírus terjedésének korlátozására és a gazdasági tevékenységek fenntartására irányuló európai stratégiának. Számos nemzeti intézkedést hajtottak végre a COVID-19 terjedésének leküzdésére, ideértve a munkahelyekre és a munkába járásokra vonatkozó intézkedéseket is.

A COVID-19 kitörése óta számos ágazat dolgozói (többségükben női munkavállalók) továbbra is fizikailag jelen vannak a munkahelyen, a fronton, és küzdenek a vírussal, például az egészségügyben, a takarítóiparban és a kiskereskedelemben. A második fertőzési hullám keretében a kormányok félretették a lezárási intézkedéseket, és ellenőrzött újravételt és munkahelyi hozzáférést hoztak létre. Az EU kilépési stratégiájának sikere nagymértékben a hatékony munkavédelemnek megfelelő politikák kidolgozásától függ.

A munkavédelmi intézkedések jogszabályok vagy kollektív szerződések révén gyakorlati támogatást nyújtanak a munkahelyre való visszatéréshez. A szakszervezetek részvétele az ilyen intézkedések kidolgozásában kulcsfontosságú. A munkáltatók megfelelő megelőző intézkedései elősegítik a biztonságos és egészséges visszatérést a munkahelyre, a korlátozó intézkedések, különösen a fizikai távolságtartó intézkedések és az egyéni védőeszközök rendelkezésre állásának mérséklését követően. Hozzájárulnak a COVID-19 terjedésének felszámolásához is.

Az EU-ban a jogok minimális szintjének, az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek meghatározásának célja

  1. Az Európai Bizottság azon határozatának gyors elfogadása, hogy felveszi a Covid-19-et a munkavállalók munkahelyi biológiai tényezőknek való kitettséggel járó kockázatokkal szembeni védelméről szóló 2000/54 / EK irányelv III. Mellékletében szereplő biológiai tényezők jegyzékébe.
  2. A Covid-19 foglalkozási betegségként való elismerése minden ágazatban és minden munkavállaló számára, státusuktól függetlenül.
  3. A 2017/2398, a 2019/130 és a 2019/983 irányelvek átültetésének nyomon követése és megerősítése, valamint a jelenlegi uniós vívmányok érvényesítése.
  4. Fejlessze és hajtsa végre a munkával összefüggő rák iránti igényünket, ideértve a kockázatértékelések kidolgozását és az „Azbeszt” irányelv felülvizsgálatát.
  5. Folytassa a pszichoszociális kockázatokról (PSR) és a mozgásszervi betegségekről (MSD) szóló uniós irányelvek betartását.

Az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megteremtését célzó intézkedések

  1. Stratégia kidolgozása és folytatása a halálos balesetek nulla toleranciája és a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében. „A nulla halálos kimenetelű balesetek jövőképe” a készülő EU biztonsági és egészségvédelmi stratégiában
  2. Az alkalmazottak képviselőinek szerepének feltérképezése és a szakszervezeti jogok hatékonyságának értékelése a munkahelyi egészségügyre és egészségügyre vonatkozó uniós jogszabályok tényleges érvényesítésének biztosítása érdekében.
  3. Ki kell dolgozni egy egységes / egységes szabványos módszertant és egy közös információs rendszert az EU-ban: a munkahelyi balesetek bejelentése, a foglalkozási balesetek és a betegségek biztosítási rendszereivel kapcsolatos információk és a bevált gyakorlatok megosztása.